Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...kívánt, és így az ajánlatban kötelezően nevesítendő alvállalkozó bevonásának kérdéskörét érintette, és azt sem kielégítően. A hatályos Kbt.-ben megjelenő elvek és szabályok csaknem egy évtized alatt kristályosodtak ki a döntőbizottsági és bírói gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...nem fogadta el az ajánlatkérő fenti álláspontját, mivel a közbeszerzési eljárás megindításának napján, 2020. november 4-én lépett hatályba a 478/2020. kormányrendelet, amellyel a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőkkel kapcsolatos – nem közhiteles – adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban, illetve az az alapján megkötött szerződés teljesítésében részt vevő felek magatartásának nem lehet olyan visszaható hatályú magatartása, mely alapján az eljárás megkezdésekor fennálló jogszerű tényhelyzetet utólag módosítsák.Függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...volt előre látható.Ennek megfelelően a feltett kérdéstől függetlenül minden esetben vizsgálni kell, hogy milyen szabályok voltak akkor hatályban, amikor a szerződés megköttetett a többletmunka vonatkozásában.(Kéziratzárás: 2020. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kapacitást biztosító szervezet megfelelősége

Kérdés: Szükséges-e, hogy a kapacitást biztosító szervezet minden feltételnek megfeleljen, amelyet igazol?
Részlet a válaszából: […] ...a kapacitást biztosító szervezetnek a kapacitás biztosítása mellett.Egyrészt fontos, hogy az ajánlatkérő által előírt kizáró okok hatálya alá nem eshet (Kbt. 62-63. §), melyről maga a kapacitást biztosító szervezet nyilatkozik az eljárás során. Másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tesz fel tisztázó kérdést, veszélyeztetve ezzel a továbbiakban a teljesítést és a teljes beszerzés sikerét. Hiába lép tehát hatályba a szerződés a fel nem tárt jogsértés miatt, nem lehet nyugodt a tanácsadó a szerződés teljesítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokat, mely ugyan a korábbi Kbt.-re utal, valójában következtetése a jelenlegi szabályozásai környezetben is releváns. A hatályos Kbt. értelmében is majd a Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
2
3
4