Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathatnak, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik.A hatálybalépés vonatkozásában csak a hatálybalépést követően megkezdett eljárások esetében kell alkalmazni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] ...körébe tartozik, hiszen az Áht. alapján az államháztartás alrendszerét képezi, tehát közpénzből gazdálkodik. A Kbt. személyi hatályára vonatkozó rendelkezései alapján az ajánlatkérőnek közbeszerzési kötelezettsége van a következők szerint.A Kbt. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...indokát is szükséges megadni a módosításról szóló tájékoztatóban.A (3) bekezdés azonban nem arra utal, hogy a szerződés hatálya és értéke is együttesen kiegészíthető, hanem csak arra, hogy a 10-15 százalékos korlát más módosítással együtt is irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...mit ért a kérdező, mert ha a felelős műszaki vezetőt, akkor ez elsősorban nem egybeszámítási vagy részekre bontási kérdés. Ugyanis a hatályos építési jogszabályok alapján kivitelezési tevékenységet csak olyan cég végezhet, amelynek van kamarai nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításaA közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás 2011-ben vagy korábban indult, azakkor hatályos szabályoknak megfelelően kell a számlaellenőrzést lebonyolítani,függetlenül attól, hogy 2012-ben történik az ellenőrzés. Tehát az eljárásmegindításakor hatályos szabályok szerint kell eljárnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően nem rendelkezik – építményépítészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérőolyan – a Kbt. hatálya alá tartozó – tervszolgáltatást kíván megrendelni,amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll az 56. § -valamint ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57.§ – szerinti kizáró okok hatálya alatt;– az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban ebekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb okból – államtitokká, illetveszolgálati titokká minősített adatokra – 15/A.-15/B. §-ok. A jelenlegi, 2007. július 7-étől hatályos, kötelező -Kbt.-beli – szabályozás értelmében a szerződés – a Kbt. 73. § (1) bekezdéseszerinti melléklete kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.