12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Összegzés kiadásának határideje
Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
2. cikk / 12 Feltételes közbeszerzési eljárás indíthatósága banki hitel ajánlatkérő általi igénylése esetén
Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás indítása esetén az ajánlatkérő által igényelt banki hitel is megalapozza-e a feltételes közbeszerzési eljárás indításának lehetőségét, feltételeit? A banki hitelfelvétel, hitelkérelem benyújtása, elbírálása az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli, előre nem látható körülménynek, feltételnek minősül-e, minősíthető-e? Amennyiben igen, akkor ez a feltétel előírható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is?
3. cikk / 12 Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén
Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
4. cikk / 12 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
5. cikk / 12 Ajánlatkérő elállási joga
Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő az új közbeszerzési törvény alapján, hogy a szerződés megkötését követően, az első megrendelés után eláll a szerződéstől arra hivatkozással, hogy teljesítésképtelenné vált, mert a fedezetet nem biztosították részére?
6. cikk / 12 Pótmunka értelmezése
Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
7. cikk / 12 Beszerzés mennyiségének meghatározása
Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irányadó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntőbizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?
8. cikk / 12 Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése
Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
9. cikk / 12 Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél
Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
10. cikk / 12 Alvállalkozói teljesítés mértékének ellenőrzése
Kérdés: A Kbt. 304. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék. A teljesítés mértékét hogyan ellenőrzik? Az idézett és sok vitát kiváltó szabály az alábbiak szerint rendelkezik. Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék.
