Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Közbeszerzési gyakorlat meghatározásának értelmezése

Kérdés: Hogyan lehet olyan kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki több mint 5 éves sikeres szakmai gyakorlattal rendelkezik, de kizárólag ajánlattevői oldalon? A vonatkozó, 29/2004. IM rendeletben foglaltak ugyanis egyaránt előírnak kötelező darabszámú gyakorlatot a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban is, amelyek egyidejű teljesítése nem lehetséges ajánlattevői oldalon dolgozó kérelmezőnél, hisz az összeférhetetlenség alapján nem lehet valaki egy eljárásban előkészítő is és ajánlattevő is?
Részlet a válaszából: […] ...feltételét képező közbeszerzésigyakorlatnak minősül a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (régiKbt.), illetőleg a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljáráselőkészítésével, illetőleg lefolytatásával kapcsolatban az ajánlatkérői,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...is folytatnia kell (azaz azt nemfüggesztette, vagy nem függesztették fel), nem áll a közbeszerzési eljárásoktólvaló jogerős eltiltás hatálya alatt stb.;– az ajánlatkérő az előminősítéses rendszerben iselőírhatja, hogy az ajánlattétel, illetve a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...a gyakorlata nem alakult ki hazánkban, annakellenére, hogy a 34/2004. Korm. rendelet és a 167/2004. Korm. rendelet eztlehetővé tette. A már hatályba lépett 102/2005. Korm. rendelet a 650+20százalék szónál hosszabb hirdetmények küldésének módját elektronikus útrakorlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsadói tevékenység feltételét képező gyakorlatnak (a továbbiakban: gyakorlat) minősül a régi Kbt., illetve az új Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével, valamint lefolytatásával kapcsolatban az ajánlatkérői, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.