In-house cég továbbszerződésének új szabályai

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy megváltozott a Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése oly módon, hogy a 25%-os szabály a továbbiakban nem érvényesül? Fel is kell mondani emiatt a szerződéseket, amelyek közbeszerzésben köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...2021. február 1-jén hatályba lépő szabályozás valóban megváltoztatja a korábbi ún. 25%-os szabályt, melynek lényege volt, hogy közszolgáltató in-house szerződése esetében az in-house cég továbbszerződése is közbeszerzés hatálya alá tartozott, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Anyavállalat keretmegállapodásának használata közszolgáltatóként

Kérdés: Közszolgáltatóként megtehetem-e, hogy az anyavállalat keretmegállapodását "használom", ami egyben azt is jelenti, hogy cégünk nem ír ki közbeszerzési eljárást az adott árura és részben a szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...részeként is.A pontos szabályok azonban ennél jobban korlátozzák az ajánlatérőket, ha például a hazai központosított közbeszerzés hatálya alá tartoznak. Esetünkben vélhetően erről nincs szó.A Kbt. alábbi, 30. §-a vonatkozásában azt kell eldöntenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv preambuluma kifejezetten utal arra, hogy a tagállamok részére meg kell hagyni azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […]  A közszolgáltatók esetében történő "kiszervezésilehetőségről" az új Kbt. az alábbiak szerint rendelkezik.A törvényt nem kell alkalmazni, ha– az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatóiszerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...2012. január 1-jén hatályba lépő törvény több olyantémakört is végrehajtási rendeleti szintre utal, amelyet eddig törvényi szintenszabályoztak. Tekintsük át ezeket a tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...kapó ajánlattevői csoport számára, hogy milyen beszerzési tárgy,mekkora mennyiségben kerülhet beszerzésre a keretmegállapodás hatálya alatt. Az eljárás szabályozásában több különbség is fellelhetőközszolgáltatói és klasszikus ajánlatkérők között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet a válaszából: […] ...2008. évre a 2006. január 15-én hatályba lépett, aközbeszerzésekről szóló, a 2005. évi CLXXII. törvénnyel módosított 2003. éviCXXIX. törvény vonatkozik. A 2007. évhez képest a közösségi értékhatárokbantörtént változás, mely hatással van az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy többtevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, az V. fejezet hatálya alánem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg,hogy a közbeszerzés elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Közszolgáltatás nyújtása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy többtevékenységének folytatásával és egyben azonkívüli, az V. fejezet hatálya alánem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg,hogy a közbeszerzés elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Közbeszerzés és közpénz kapcsolata

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatálya nem a közpénz forrására tekintettel kerüllehatárolásra. A törvényt áttekintve annak van ún. alanyi hatálya (klasszikusés közszolgáltató ajánlatkérők) és tárgyi hatálya (áru, szolgáltatás, építésiberuházás) a törvény definíciója értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
2