Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendeletből 2019. április 1-jétől kikerült szabály a Kbt. része lett. A 41/A. § rögzíti, hogy a hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni. A vélelem tehát maradt a továbbiakban is. A kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes alvállalkozókat is az egyes konzorciumi tagok vonják be, és ennek megfelelően felelnek is azért, hogy nem tartoznak a kizáró ok hatálya alá. Gyakorlatilag minden egyes nyilatkozatot megtehet a képviselő az egyes gazdasági szereplők nevében, azonban minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet aláírási kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatot minden ajánlattevő, valamint a 10 százalékot meghaladó alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet által tett nyilatkozatot ezek részéről képviseletre jogosult személy(ek)nek cégszerűen alá kell írnia. Ez utóbbi két fél vonatkozásában jogszerű-e a követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozatot, amelyben a 10 százalék feletti alvállalkozó,illetve az erőforrást nyújtó szervezet kijelenti, hogy nem esik kizáró okokhatálya alá, magának a nyilatkozónak kell cégszerűen aláírnia, és nem annak azajánlattevőnek, amelynek ajánlatában szerepelnek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kér-e tárgyalást, avagy sem. Lényeges, hogy a keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.