Ajánlat értékelése érdemben bontáskor

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 80. §-atartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását azajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontásmindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásbanmegadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételihatáridő lejártáig.Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az előző bekezdéstől eltérőmódon történő benyújtását is megengedheti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet.Ha az ajánlatkérő a Kbt. 16. §-ának (3) bekezdésébenmeghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának azéves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...módosításától számított öt munkanapon belülkell feladni. Tekintettel arra, hogy a Kbt. e hirdetmények közzétételéhezszigorú határidőt rendel, a közzétételi határidők be nem tartása ugyancsakjogorvoslati eljárást vonhat maga után.A tájékoztató – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Hiánypótlás lehetősége mintától eltérő tartalommal beadott bankgarancia esetén

Kérdés: Ajánlati dokumentumban meghatározott mintától eltérő tartalommal beadott ajánlati biztosíték (bankgarancia) tartalmi eltérése a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlással orvosolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül,írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt,továbbá ajánlatonként a hiányokat.A törvényi szabályozás szerint az ajánlattevő a hiánypótlásifelhívásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárásban is van lehetőség.A 78. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlati kötöttség azajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdés értelmében azajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.