Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] ...Az előbbiekben felsorolt hirdetmények módosítása, vagy az ajánlattételi – több szakaszból álló eljárásban részvételi – határidő és a pályaművek benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítását tartalmazó hirdetmény.– Az eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét,amennyiben az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillióforintot. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama afelhívás megküldésétől számított tizenöt nap.A közbeszerzési eljárás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Tartozásmentesség mint az ajánlattétel feltétele

Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A tartozással kapcsolatban a Kbt. 66. §-ának (1) bekezdéseaz alábbi igazolási formát teszi lehetővé.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 88. § (1) bekezdése a)-h) pontjai szerint az ajánlatérvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban annyi ajánlatot kell felbontani ésértékelni, amennyit az ajánlattételi határidőre benyújtottak a pályázók. Azeljárás tehát véleményünk szerint megfelelő volt.A kérdés második részénél feltehetően részajánlattételregondol a kérdező. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése].Építési koncesszió esetében az általánostól eltérő szabályokérvényesülnek a bírálati szempontok, valamint a részvételi határidőtekintetében is. Ennek megfelelően az ajánlatok bírálati szempontja csak azöszszességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 121. §-ának (7) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja akkor, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően – általa előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.