5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
2. cikk / 5 Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
3. cikk / 5 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
4. cikk / 5 Döntés módja egyetlen fő értékelési szempont esetén
Kérdés: Abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárásnál egyetlen, fő értékelési szempont van (beszerzési ár), és például egy árubeszerzésnél és a nyertes ajánlatok közül kettő, akár három ajánlat is minden szempontból azonos árat ad meg ajánlatában, nehéz a döntés. Ez az eset különösen akkor problémás, ha például 4-5 részajánlati szempont szerepel különféle súlyszámokkal, és a nyertesnek kihirdethető ajánlattevő mellett még egy olyan ajánlati anyagot is találunk, ahol minden részértékelési szempontra tett ajánlat megegyezik. Például az ár mellett a szállítási határidő, rendeléspontosítás határideje, helyszínre szállítás gyakorisága, illetve annak időponti megjelölése is okozott már nehézséget. Milyen szempontok szerint kell dönteni?
5. cikk / 5 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?