4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél
Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
2. cikk / 4 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
3. cikk / 4 Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
4. cikk / 4 Döntés módja egyetlen fő értékelési szempont esetén
Kérdés: Abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárásnál egyetlen, fő értékelési szempont van (beszerzési ár), és például egy árubeszerzésnél és a nyertes ajánlatok közül kettő, akár három ajánlat is minden szempontból azonos árat ad meg ajánlatában, nehéz a döntés. Ez az eset különösen akkor problémás, ha például 4-5 részajánlati szempont szerepel különféle súlyszámokkal, és a nyertesnek kihirdethető ajánlattevő mellett még egy olyan ajánlati anyagot is találunk, ahol minden részértékelési szempontra tett ajánlat megegyezik. Például az ár mellett a szállítási határidő, rendeléspontosítás határideje, helyszínre szállítás gyakorisága, illetve annak időponti megjelölése is okozott már nehézséget. Milyen szempontok szerint kell dönteni?