11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén
Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
2. cikk / 11 Cégadatok ellenőrzése a hatályos jogszabályok szerint
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 56. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján ellenőrzi. Ehhez képest az ajánlatkérő a kizáró okokon kívüli okra, például a cégszerűség és a képviseleti jog ellenőrzése érdekében kérheti-e, hogy az ajánlatban nyújtsa be az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonatát? Amennyiben igen, abban az esetben az ajánlatkérő hogyan járjon el, ha ellentmondást tapasztal az általa lehívott cégkivonat és az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete által benyújtott cégkivonat között? Továbbá az ajánlatkérő kérheti-e azt az ajánlattevőtől – az igénybe venni kívánt alvállalkozójától –, erőforrást, kapacitást nyújtó szervezetétől, hogy nyilatkozzon felelőssége teljes tudatában arról, hogy ellenőrizte a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatokat, és hogy azok az ajánlattétel napján a valós helyzetével mindenben megegyeznek?
3. cikk / 11 Közös ajánlattétel az új törvényben
Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
4. cikk / 11 Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során
Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
5. cikk / 11 Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
6. cikk / 11 Tartozásmentesség mint az ajánlattétel feltétele
Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?
7. cikk / 11 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
8. cikk / 11 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
9. cikk / 11 Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
10. cikk / 11 Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?