Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Intézményünk feltételes közbeszerzést szeretne lefolytatni, amelynek során a szerződés hatálybalépésének felfüggesztését is előírnánk. A hatálybalépés felfüggesztése milyen hosszú időtartamra vonatkozhat?
Részlet a válaszából: […] ...való részvételtől visszatartó erő lehet, ha az amúgy sem rövid közbeszerzési eljárás időtartamát egy hosszabb, esetleg véghatáridő nélküli felfüggesztési időtartam követi, így a hatályba­lépés felfüggesztése konkrét időtartam nélkül nem is javasolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...félreérthetően másként fogalmaz a 143. § (3) bekezdésében a jogszabály, amikor kötelező megszüntetést ír elő, de csak olyan határidővel, hogy feladata ellátásáról gondoskodni tudjon.A fentiekben hivatkozott 143. § (3) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó, abban az esetben már nincs lehetőség szerződésmódosításra. Az egyik legfontosabb kérdés, függetlenül attól, hogy a véghatáridő közeleg-e, hogy a köztes határidőket meghatározták-e, mert amennyiben azok már elteltek, hiába a véghatáridő, utólag nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] ...részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal – valamint ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat;– a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...hatóság elnöke mellett azokat azintézményeket találjuk, melyek az új Kbt. 140. §-a értelmében feladatkörükellátása során hosszabb határidővel kezdeményezhetnek jogorvoslati eljárást,melynek egy része ellenőrzés során jut tudomásukra. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...fakadó) fizetési kötelezettsége 10 százalékotmeghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta afizetési határidőt követő 15 napot – annak ellenére, hogy az ajánlatkérőkéntszerződést kötő fél a részére határidőben fizetett – ,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Előzetes vitarendezés szabályainak változása

Kérdés: Az új szabályok értelmében az előzetes vitarendezés előfeltétele a jogorvoslati kérelem benyújtásának? Az előzetes vitarendezési eljárás ingyenes?
Részlet a válaszából: […] ...a dokumentáció, vagy azok módosítása, szinténjogosult véleményét az ajánlatkérővel közölni az ajánlattételi, illetve arészvételi határidő lejárta előtti 10. napig, egyszerű vagy gyorsítotteljárásban pedig a határidők lejártáig.Az utóbbi határidők mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Az aláírási címpéldány lényege

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiírásban megköveteli a 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt. Milyen alapon teszi ezt, illetve "határidős" okirat-e a címpéldány?
Részlet a válaszából: […] ...csatolniminden egyes módosításnál, csak akkor, ha annak adattartalma változik. Mindezekellenére javasoljuk, hogy ha az ajánlatkérő "határidős" címpéldányt kér,csatolják azt a pályázók, mert egyszerűbb, mint jogorvoslattal élni a kiírássalkapcsolatban. Bár e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzést megvalósítani,– a megrendelések kezdeményezésével, ezekvisszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos határidőt és ateljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket,– a szerződésszegésért való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2