Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A válaszadáshoz segítségünkre van a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 313/2019. számú határozata, melyben ugyanerre a következtetésre jutott a jogorvoslati fórum.Az adott ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeit a Kbt. 55. §-a határozza meg. E joguk gyakorlásának korlátját a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése határozza meg. A határozat alapján egyértelmű, hogy a hivatkozott rendelkezés szerint nem lehet módosítani a beszerzés tárgyára és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Versenyt szűkítő kiírás megtámadása

Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek tehát a fentiek alapján kötelessége a piac ismerete, felmérése és ennek megfelelően a verseny biztosítása. A határozat azonban egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő specifikus igénye önmagában nem lesz versenyszűkítő jellegű attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...mi minősül közszolgáltatásnak és mely esetben, milyen ár megállapítása mellett lehet szó ún. in-house szerződésről, EK bizottsági határozat, egy keretszabály, valamint az Európai Bíróság esetjoga ad iránymutatást, mely terület sokat fejlődött az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság332. § (4) bekezdés szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügybefejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláigkötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...következtében, hogy a módosítással aKbt. 340/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ügy érdemében hozott határozatában a KözbeszerzésiDöntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pertindít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Verseny és esélyegyenlőség kizárólagos jog esetén

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ának 13. pontjában az alábbiak szerintdefiniálja a kizárólagos jogot. Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése és 324. §-ának (3) bekezdése]. (A teljesség érdekében utalunk arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási pert lehet indítani azokban az esetekben, ahol a Kbt. azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.