Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...következtében, hogy a módosítással aKbt. 340/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ügy érdemében hozott határozatában a KözbeszerzésiDöntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pertindít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...kötő fél a részére határidőben fizetett – , és ezt jogerős ésvégrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította,kivéve ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkalkapcsolatos eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést kötő fél a részére határidőbenfizetett –, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bíróságihatározat megállapította, kivéve ha a határozat keltezésének időpontja régebbiaz ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kizáró okokra, alkalmasságra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett, ésezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatmegállapította, kivéve ha a határozat keltezésének időpontja régebbi azajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységemegkezdésétől függetlenül kerüljön meghatározásra, akkor az érvénytelenség nemautomatikus, ahogy az az alábbi DB-határozatban is olvasható. Mivel azajánlatkérők gyakorlata is változó, ezért részünkről csak azokat az eseteketismerjük, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
Részlet a válaszából: […] ...a)pontjában meghatározott, két évnél nem régebben meghozott, jogerős ésvégrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított, ésmunkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztásibírsággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontjában meghatározott, két évnél nem régebben meghozott,jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatbanmegállapított, és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvényszerinti mulasztási bírsággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlatkérő által elérhető ingyenes adatbázisok

Kérdés: A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Mely tények és adatokat igazolását nem kérheti az ajánlatkérő? Kérjük felsorolni!
Részlet a válaszából: […] ...a) pontjábanmeghatározott, két évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajthatóközigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyibírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.