Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok is jól tükrözik a határvonalat. A Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Ajánlat visszavonásának jogkövetkezményei

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő későn vonja vissza ajánlatát? Egy jogorvoslati ügyben – D.560/2017 – úgy látjuk, akár el is marasztalhatja emiatt a DB. Egyáltalán van arra lehetőség, hogy az ajánlat visszavonását az ajánlattevő következmény nélkül tehesse meg?
Részlet a válaszából: […] ...a Döntőbizottságnak nincs hatásköre az ajánlati kötöttség be nem tartására vonatkozó ajánlattevői magatartás megítélésére.A határozat értelmében a Döntőbizottságnak a Kbt. előírásainak betartása tekintetében van hatásköre, jogszabálysértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...időszak alatt meg kell történnie. Erre vonatkozik a témához szorosan kötődő D. 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat, mely felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlattevő számára is biztosítani kell a felkészülést a szerződés aláírására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésről a közbeszerzési törvény nem rendelkezik részletesen, ugyanakkor az 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat releváns következtetésre jut ebben a témában.Ebben az ügyben a jogorvoslati fórum véleménye szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Szerződéskötés időpontjának közlése

Kérdés: A szerződés egy időpillanat, vagy egy folyamat része? Ha a szerződéskötés nem egy időpillanat, mert egyeztetést igényel, akkor mikor kell az ajánlatkérőnek jeleznie, hogy szerződést akar velem kötni?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság 558/2012. számú határozatában egyértelművé teszi, hogy a szerződéskötést nem időpillanatnak, hanem folyamatnak tekinti. Az ügyben tárgyalt probléma hasonló, mint a kérdésben jelzett bizonytalanság.A határozat szerint: "Ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítékra vonatkozóajánlatkérői előírásokat. Az ajánlati biztosíték megfizetése kapcsán a KözbeszerzésiDöntőbizottság több határozatában is azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy haaz ajánlatkérő a hiánypótlást lehetővé tette, és abból a körből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...– közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította; a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve; a szolgáltatás nyújtásához a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.