3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében
Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
2. cikk / 3 Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban
Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
3. cikk / 3 Bírálati szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál milyen szempontok alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek az ajánlatokat? A Kbt. 300. §-a szerint ennél az eljárásnál nem kötelező alkalmazni és megadni a Kbt. 57. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámokat. Így az ajánlattevő részére nem világos, milyen szempontok alapján lesz elbírálva az ajánlata. Van-e erre ajánlás, gyakorlat vagy döntőbizottsági határozat?