48 cikk rendezése:
41. cikk / 48 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
42. cikk / 48 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
43. cikk / 48 Új értelmezések a közbeszerzési törvényben
Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
44. cikk / 48 Igazolások új szabályai
Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
45. cikk / 48 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
46. cikk / 48 Kizáró okok építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
47. cikk / 48 Kizárás hamis adatszolgáltatás miatt
Kérdés: Egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett és ez alapján teljesített ajánlattevővel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert kiderült, hogy nyilatkozatainak egy része hamis volt (nem rendelkezett egyes alkalmassági feltétellel). Ez a szerződésszegés miatti szerződésbontás – véleményünk szerint – nem minősül a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárásnak, hiszen itt már az eljárás lezárult, és a teljesítés során derült fény a hamis adatszolgáltatásra. Váratlan fordulat volt, hogy az új eljárásban ezen vállalkozó ismét tett ajánlatot. Kizárható-e ez az ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, vagy csak akkor, ha a hamis adatszolgáltatást bíróság jogerősen megállapította?
48. cikk / 48 Kizárólagos jog értelmezése
Kérdés: A Kbt. szerint kizárólagos jogot gyakorlónak minősül-e az az egészségügyi intézmény, amely az OEP által finanszírozottan végzi a tevékenységét?
