Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki egyelőre a tárgyalásos eljárás példájából. A DB 60/2013. számú határozatában kitért rá, hogy a tárgyalást megelőzően sem kell aránytalanul alacsony ár miatt kérdezni. Az alábbi érvet használta fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság332. § (4) bekezdés szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügybefejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláigkötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...következtében, hogy a módosítással aKbt. 340/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ügy érdemében hozott határozatában a KözbeszerzésiDöntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pertindít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a szerződés mindkét fél általiteljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnélhosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződésmegkötésétől számítva évenként kell a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] ...módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított ötmunkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időrekötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.