EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...meghívó továbbá nem az EKR útján került megküldésre a kérelmezett részére, hanem e-mailben, melyet a jogorvoslati fórum rögzített a határozatban is. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...előírt határidők ne lettek volna tarthatók, akár ha a rendes, akár ha a rendkívüli szerződésfelmondás útján szünteti meg a határozatlan idejű közétkeztetési szolgáltatási szerződését az ajánlatkérő, nem szorult volna a kivételes esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazására és megindítására.2019. április 12-én az 1/2019. (IV. 12.) szám alatt megjelent a miniszterelnök kabinetfőnökének határozata, amely rögzíti, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség cégbírósági bejegyzésének napja 2019. április 10-e, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...következtében, hogy a módosítással aKbt. 340/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ügy érdemében hozott határozatában a KözbeszerzésiDöntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pertindít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eljárás szerződéses feladatok kiterjesztése esetén

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti szerződések felmondására nincs szükség, hiszen abeszerzési tárgyakat saját döntési körében bonthatja az ajánlatkérő. Aportaszolgálat és az épületen belüli őrzés azonban véleményünk szerint nemalapozza meg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus aláírássalellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat;– kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.