Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán, a kiegészítő tájékoztatásra, illetőleg a hiánypótlási felhívásra. A kiegészítő tájékoztatást az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők kapják meg, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...érintett döntés ismerete nem ad választ minden fenti kérdésre. Az alábbi ügyben a szakember önéletrajza nem került aláírásra, melyet hiánypótlással pótolni lehetett volna. Az egyszerű szerkeszthető formában történő feltöltés valóban nem felelt meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...törekedtünk.A Közbeszerzési Döntőbizottság D.650/2016. számú döntésében egyébiránt felhívja a figyelmet arra, hogy az EEKD hiánypótlása kapcsán az ajánlatkérőnek fokozottan kell arra ügyelnie, hogy egyértelműen jelezze, mit hiányol a kitöltés kapcsán....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...Az iratbetekintésre a döntés kézhezvételétől számított 10. napon kerül sor. Az iratbetekintés során jogsértést észlel a hiánypótlási intézkedéssel kapcsolatban, mert úgy ítéli meg, hogy a nyertes nem csatolt be minden kért dokumentumot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.