Ajánlati biztosíték kezelése a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Valóban elvesztem az ajánlati biztosítékot, ha az ESPD-t ugyan kitöltöttem, de amikor az ajánlatkérő felszólít az igazolások benyújtására, ott már nem nyújtom be? (Véleményem szerint az a megoldás ilyen formában meglehetősen diszkriminatív.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati biztosíték, ha az egységes európai közbeszerzési dokumentum tartalmát alátámasztó igazolásokat nem nyújtja be, vagy akár hiánypótlással benyújtja ugyan, de nem megfelelően. A jelenlegi szabályozási rendszerben tehát már az ESPD benyújtásával eldönti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlatkérő lehetséges jogcselekményei az eljárást lezáró döntést követően

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt, amely direkt arra a helyzetre szól, amikor egyébként az ajánlati kötöttség beállta után, már az értékelést követően hiánypótlásra nem lenne lehetőség, mégis lehetőséget ad felvilágosítás, indokoláskérés vagy hiánypótlás kibocsátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...iratok utólagos csatolására, hiányosságainakpótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságokpótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásrakerülő tartalmi elemeinek módosítását.Az előző bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló eseteteredményez az új Kbt. hatálybalépése óta. A Kbt. nem kötelezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.