Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében

Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben véleményünk szerint helye van a Kbt. 71. § (8) bekezdés alkalmazásának, tehát a hiánypótlás kezdeményezésének. Ezt akár felvilágosításkérés keretében is megteheti az ajánlatkérő, hiszen az ajánlattevő válaszában azonos jogalappal módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] ...tisztáznia kell, hiszen ha az ajánlatban több helyen más érték szerepel, az ajánlatkérőnek erre is rá kell kérdeznie.Mindkét esetben hiánypótlási felhívásban és/vagy aránytalanul alacsony ár indokolással fogja az ajánlatkérő rendezni a helyzetet. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott feltételeknek.A 69. § (2) bekezdése értelmében a bírálat része az EEKD és egyéb nyilatkozatok vizsgálata, hiánypótlás, aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Eszerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő nem tesz eleget igazolási kötelezettségének. Nem teszi lehetővé tovább hiánypótlási kör(ök) megnyitását, azaz valójában viszonylag gyorsan és egyértelműen el kell döntenie az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérést az ajánlatkérők gyakran félreértik, és ennek következtében olyan szükségtelen információk megadását teszik kötelezővé az ajánlattevők számára, melyek egyrészt nem segítik a döntést, másrészt olyan mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzéssel megvalósuló eljárások rugalmasabb lefolytatását;– a módosítás hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint a hiánypótlás során nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Ezzel rugalmasabbá válnak a hiánypótlás szabályai, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.