Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabálya, mely lehetővé teszi a formai követelményektől történő eltekintést. Amennyiben nem jár tehát eredménnyel a hiánypótlás, kérdés, hogy az ajánlat, részvételre jelentkezés maga nem lesz-e érvénytelen. Az alábbi 74. § szerint csak attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Hibajavítás összefűzött ajánlat esetén

Kérdés: Ha hibát akarunk kijavítani az ajánlatban, de nincs időnk újra összeállítani azt, hogyan, milyen formában van lehetőség a már összefűzött ajánlatban a hiba kijavítására?
Részlet a válaszából: […] ...a hiba javítását tartalmazó dokumentumot, emiatt ajánlata nem lehet érvénytelen, ugyanis az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy a formai hiánypótlást a bontást követően azonnal megkezdje.A közbeszerzési törvény 74. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűtlen a részvételre jelentkezővel való hivataloskommunikáció, tekintve hogy az eljárás ezen szakaszán dokumentálhatóan csakhiánypótlás történhet, de további adatáramlás, információátadás nem. Az elmondottakat támasztják alá elsődlegesen a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.