9 talált cikk a tájékoztatás , adatok , dokumentum , jogszabály , hiánypótlás kifejezésre

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?