25 cikk rendezése:
11. cikk / 25 Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése
Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
12. cikk / 25 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
13. cikk / 25 Hiánypótlás elrendelésének feltétele
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
14. cikk / 25 Árlista hibájának javítása
Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
15. cikk / 25 Önkéntes hiánypótlás lehetősége
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)
16. cikk / 25 Hibás felolvasólap kezelése
Kérdés: Az ajánlati ár kitöltésénél gépelési hiba történt: 14 981 0000 lett megadva, tehát egy 0-val több jelent meg, de az ár a számérték tagoltságából egyértelműen kitűnik. A helyes ár: 14 981 000 Ft. A bontási jegyzőkönyvben 149 810 000 Ft került rögzítésre. Az ár egy darab gép ára, a megadott részfeladat csak ezt az egy gépet tartalmazta. Máshol az ár nem szerepel, csak a felolvasólapon. Kérem véleményüket, hogyan lehet korrigálni, mit tehet az ajánlatkérő és az ajánlattevő?
17. cikk / 25 Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
18. cikk / 25 Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme
Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
19. cikk / 25 Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban
Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
20. cikk / 25 Hiánypótlás kizártsága
Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
