Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] A C-367/19. számú ügyben az Európai Unió Bírósága szerint, ha egy ajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében. A döntés szerint a nulla értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdésének a) és b) pontja az alábbi korlátokat állítja az ajánlattevők elé a hiánypótlás megadása során.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:– nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hivatkozás elektronikus levél hiányára hiánypótlási felhívás esetén

Kérdés: Hiánypótlási felhívást kaptunk, de nem jött róla külön e-mail, emiatt későn vettük észre. Tudunk-e erre hivatkozni a késedelem, illetve nemteljesítés okaként?
Részlet a válaszából: […] Az EKR használata során függően attól, hogy milyen eljárási cselekményről van szó, illetve, hogy milyen jogosultsággal rendelkezik az érintett felhasználó, megtörténhet, hogy nem kap információt elektronikus levél formájában.A hiánypótlási felhívás esetében szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.