Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen rá kell kérdeznie, nem pedig általános kérdést feltenni, amely alapján a gazdasági szereplő nem tudja eldönteni, milyen hibát véthetett az EEKD kitöltésekor.A Kbt. 69. § (11) bekezdése értelmében nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...mint ahogy a minőségi problémák esetére is lehet megoldás a szerződéses jogviszonyon belül, akár a szerződés, akár a jogszabályok hibás teljesítés esetére alkalmazandó előírásai szerint. A jogorvoslati fórum tehát alapvetésként kezeli, hogy a helyzet nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...ügyet, melyben a jogorvoslati fórum nem osztotta az ajánlatkérő álláspontját, és nem állapította meg a hamis adatszolgáltatást egy hibás referencia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] ...letét intézménye. Jelen esetben az a probléma, hogy a jogosult személye bizonytalan, melyet a kötelezett, tehát az ajánlatkérő önhibáján kívül nem tud megállapítani.A Ptk. 6:53. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett a pénz fizetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozatokra, függetlenül attól, hogy e gazdasági szereplő tekintetében szándékos hibát állapítottak-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...2. lépésként elvégzi a bírálati cselekményeket, azaz – ha szükséges – hiánypótlást rendel el, felvilágosítást kér, számítási hibát javít, vagy aránytalanul alacsony árat stb. vizsgál;– 3. lépésként ellenőrzi a 321/2015. kormányrendelet III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért – Kbt. 55. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai.Az első kérelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítéséhez. A Kbt. hivatkozott rendelkezésével kapcsolatos másik gyakorlati problémát a törvényben meghatározott kezesség hibás, készfizető kezességként történő értelmezése okozta. A törvény szövegéből törölték a fizetésképtelenségre való utalást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […] ...fel saját leányvállalatát, majd az egy az egyben továbbszerződi azt,a közbeszerzési kötelezettség "eltűnt" a rendszerből. Ezt a hibás gyakorlatotkívánja módosítani a jogalkotó, és a kiszerződések céljának újragondolásárasarkallja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
2