Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilváníthatja a kérelmező ajánlatát.Fentiekkel kapcsolatban a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a jogorvoslatban vizsgált ajánlati hiba formai, illetőleg nem formai, tartalmi jellegének elhatárolása szempontjából az bír jogi relevanciával, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...nem szűkítették, hanem inkább tágították, így a jelentős mértékű módosítás jogszerű volt.Ez az érv azonban véleményünk szerint elhibázott. Ugyanis az 55. § (6) bekezdés szerint a jelentős módosítás jogszerűségének feltétele az, hogy a módosítás nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítéséhez. A Kbt. hivatkozott rendelkezésével kapcsolatos másik gyakorlati problémát a törvényben meghatározott kezesség hibás, készfizető kezességként történő értelmezése okozta. A törvény szövegéből törölték a fizetésképtelenségre való utalást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...nem tárnák fel a felelősök személyét, és csak ajogorvoslati eljárásokra hivatkoznának, a szabálytalanságok, félreértelmezések,hibák többsége nem derülne ki, azok utólagos javítására, új belső szabályozáskialakítására nem lenne lehetőség. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...lehet indokoltabba hiánypótlás engedélyezése abból a célból, hogy a feladatnak leginkábbmegfelelni képes ajánlattevő egyszerű hiba miatt ne essen ki az eljárásból,hanem esetleges apró hibák pótlásával megmaradjon a lehetősége a szerződéselnyerésére –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...segélyhívó szolgálatok elérését, illetőleginternetelérést, legalább 9600 bit/s adatátviteli sebességgel és legfeljebb10-4 bit hibaaránnyal; ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámútelepülésenként egy darab nyilvános telefonállomás működtetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.