Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...folyamat alatt a gyártói nyilatkozatokra hivatkozással a gyártók érdekkörében felmerülő körülményekre hivatkozott (géphibák, nyersanyag- és alapanyag-beszerzési nehézségek), majd a »Szerződéskötési akadály bejelentése« című dokumentumban teljesen más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...is azt. Nem kell tehát fizikailag is elkülöníteni az üzleti titkottartalmazó iratrészt, különösen akkor nem, ha ez formai hibának minősülne.Megjegyezzük, hogy tapasztalataink szerint az ajánlattevői gyakorlat kreatívabban a tekintetben, hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...pontosan írják le,miért volt rá szükség. Az átadás-átvétel időpontjának módosulása, újmellékletek csatolása, a műszaki tartalom hibájának kijavítása a felek elemiérdeke, ezért ezekben az esetekben nem kell hezitálnia az ajánlatkérőnek, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.