Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötéstől, a szerződés jogszerűen aláírható. Mindkét félnek érdeke a teljesítés, mely ebben a helyzetben, eljárási hibával ugyan, de jogszerűen, a megfelelő tartalommal, ellenszolgáltatás mértékével kerül aláírásra. Fontos elem, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítéséhez. A Kbt. hivatkozott rendelkezésével kapcsolatos másik gyakorlati problémát a törvényben meghatározott kezesség hibás, készfizető kezességként történő értelmezése okozta. A törvény szövegéből törölték a fizetésképtelenségre való utalást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...egységesekvalamennyi ajánlattevő vonatkozásában. Az értékelési szempontok egyidejűismertetése egyébiránt kockázatos, hiszen könnyen hibázhat az ajánlatkérő, nembiztosítva az esélyegyenlőséget, vagy vádolható egyes ajánlattevők előnybenrészesítésével. A 92....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatás megrendelésére a27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó."Néhány további pontosítás a korábbi hibákat volt hivatottkijavítani, a következők szerint:– a Kbt. 250. § (4) bekezdésében az "A (3) bekezdéstőleltérően"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági feltételek hatályát. Azalábbiakban olvasható, hogy az első bekezdés csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet. [Apontosítás a c) pontot érintette.]A 72. §-ban található hivatkozás egy hibát küszöbölt ki, éspontosította az ajánlattevő nyilatkozatának tartalmát.A pontosított szöveg szerint építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...lehet indokoltabba hiánypótlás engedélyezése abból a célból, hogy a feladatnak leginkábbmegfelelni képes ajánlattevő egyszerű hiba miatt ne essen ki az eljárásból,hanem esetleges apró hibák pótlásával megmaradjon a lehetősége a szerződéselnyerésére –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti és az egyszerűeljárásrendben alkalmazandó hirdetményminták" címszó 21. sorszáma alatt. Az általunk is tapasztalt legtipikusabb hibák közül azalábbiakat érdemes kiemelni. Az éves statisztikai összegezésben az egyszerű értékhatáralatti beszerzésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon legkörültekintőbben kell eljárnia, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.