Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
Részlet a válaszából: […] ...és azújonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát;– a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibájátkijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetve b)pontja szerint érvénytelen. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Hibás dokumentum hiánypótoltatása

Kérdés: Ajánlatunkban benyújtott referenciák vonatkozásában tartalmilag nem megfelelő referenciát nyújtottunk be, míg egy másik ajánlattevő semmilyen referenciát nem nyújtott be. Őt hiánypótoltatták, mi nem kaptuk meg ezt a lehetőséget, ajánlatunk így érvénytelen. Megfelelően járt-e el ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...sajnálatos módon a hiánypótlás 2008-tól fokozatosanszigorodó gyakorlata értelmében, amennyiben egy adott dokumentum hibás, akkornem hiánypótoltatható, hiszen nem tekinthető hiánynak. A 2010. szeptember 15-étkövetően induló eljárások esetében azonban már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...lehetfigyelembe venni az elbírálás során – 83. § (2)-(3) és (7)-(8) bekezdések;– ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annakjavítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinektételesen meghatározott értékeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározását az ajánlatkérőoldalán, amely esetünkben – mint az látható – nem így van. Az eljárás tehátebben a tekintetben hibás, ezért támadható a Kbt. 67. §-ának (3) bekezdésérehivatkozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.