Közbeszerzés értékének eltérése a szerződéstervezetben és a végleges megállapodásban

Kérdés: A kiírásban (dokumentációban) közzétett szerződéstervezetben a közbeszerzés értéke eltér a felek által az eljárás eredményeként megkötött megállapodásban szereplő értéktől. Melyik érték az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés becsült értékétjelenítette meg a szerződéstervezetben, ez nem okoz problémát. Ha azonban aszerződéstervezetben hibásan benne maradt a korábbi szerződéses díj, akkor -tekintettel a közbeszerzési eljárás egyik céljára, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...pontosan írják le,miért volt rá szükség. Az átadás-átvétel időpontjának módosulása, újmellékletek csatolása, a műszaki tartalom hibájának kijavítása a felek elemiérdeke, ezért ezekben az esetekben nem kell hezitálnia az ajánlatkérőnek, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...eredményesen zárult, az érintettek tisztában voltak ezzel afeltétellel. Amennyiben eredménytelen az eljárás például az ajánlatkérőhibájából, ebben az esetben alkalmazható a Kbt. 351. §-a – miszerint, ha azajánlattevő kártérítésként kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Felhívásban nem szereplő dokumentumok csatolásának megítélése az ajánlat érvényessége szempontjából

Kérdés: Megalapozza-e a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okot, ha az ajánlattevő olyan dokumentumokat is becsatol az ajánlat keretében, amelyet az ajánlatkérő egyáltalán nem kért, avagy az ajánlattevő azokat figyelmen kívül hagyhatja-e (mintha be sem csatolták volna)?
Részlet a válaszából: […] ...sem, továbbá mindenben megfelel az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban foglaltaknak, és kizárólag az a"hibája", hogy például az ajánlattevő az eljárás szempontjából ún. irrelevánsdokumentumokat is csatolt, esetleg a kért iratot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 92. §-a értelmében eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...segélyhívó szolgálatok elérését, illetőleginternetelérést, legalább 9600 bit/s adatátviteli sebességgel és legfeljebb10-4 bit hibaaránnyal; ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámútelepülésenként egy darab nyilvános telefonállomás működtetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...sorrend be nem tartása – megítélésünk szerint – nem olyanmérvű hiba, amely oka lehetne az érvénytelenné nyilvánításnak, azon túl, hogyfel lehet hívni erre az ajánlattevő figyelmét. A csomagoláson található hiányosvagy túlzottan sok információt tartalmazó felirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Szerződéstervezet alakisága

Kérdés: Ajánlati dokumentációban a szerződéstervezetet csatolni kell. Az ajánlattevőnek aláírva vagy aláírás nélkül kell becsatolni az ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell térniük arra, s jegyzőkönyvbekell foglalni azt, hogy az ajánlattevő a szerződéses feltételeket magára nézveelfogadja. Gyakori hiba, hogy a szerződéstervezet hevenyészett, nemátgondolt, s az ajánlatkérő utólag kívánja nagymértékben módosítani azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Idősek otthonának beszerzései

Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az egyszerű eljárásra gondolhatott a kérdező, ami valóban könnyen összekeverhető, azonban jogi következményeit tekintve ilyen hibát nem szabad vétenünk. A következő fontos teendőnk a gyakorlat elsajátítása, a lehetőségek maximális kihasználása. Gondolunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
5
6