E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...§-a értelmében.A szabály a Polgári Perrendtartástól szóló törvény hatálybalépését istartalmazza, ez azonban csak törvényi hiba, ettől eltekintve visszamenőlegmentesülnek az ajánlatkérők.A kormányrendelet ugyanakkor – mint azt korábban említettük–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőt. Amennyiben tehát elvileg van lehetőség a hiánypótlásbenyújtására ennyi időn belül, akkor az ajánlatkérő nem hibázott. Ha azonban azajánlattevő bizonyítani tudja, hogy (a kérdésből nem derül ki, mennyi idő)például egy nap alatt lehetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] ...utal. Ennek megfelelően tehát nem alanyspecifikus, hanemeljárásspecifikus a támadás, melynek döntéshozója az ajánlatkérő, aki/amelyhibát vét, jogszerűtlenül cselekszik stb. Amennyiben például az ajánlattevő hamis adatotszolgáltatott, és ez más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...pontosan írják le,miért volt rá szükség. Az átadás-átvétel időpontjának módosulása, újmellékletek csatolása, a műszaki tartalom hibájának kijavítása a felek elemiérdeke, ezért ezekben az esetekben nem kell hezitálnia az ajánlatkérőnek, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.