91 cikk rendezése:
1. cikk / 91 Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése
Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
2. cikk / 91 Tervpályázati eljárás indítása
Kérdés: Szükséges-e igazolnom, hogy indíthatok tervpályázati eljárást, az eljárást megindító hirdetményben tovább tervezés esetében, vagy saját magam döntöm ezt el?
3. cikk / 91 Ajánlatkérő kötöttsége a részvételi szakaszban a DBR-ben megadott súlyszámhoz, a változtatás jogának kikötése esetén
Kérdés: A részvételi szakaszban a DBR-ben megadott súlyszámhoz kötve van-e az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban, ha annak a változtatási jogát kikötötte a részvételi felhívásban?
4. cikk / 91 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.
Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
5. cikk / 91 Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában
Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
6. cikk / 91 A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben
Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
7. cikk / 91 Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél
Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
8. cikk / 91 Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban
Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
9. cikk / 91 Új szakember bevonásának feltételei a teljesítés során
Kérdés: Ha a teljesítés során változás van a szakember tekintetében, abban az esetben csak olyan szakember vonható be, aki legalább ugyanolyan kvalitással bír, mint az eljárást megindító felhívásban meghatározott minimumtapasztalat, vagy akár az az érték, amivel nyert az ajánlattevő?
10. cikk / 91 Kapacitást biztosító cseréje
Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?