Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeket, vagyis szükséges hozzá a felek egyező akarata, és a szerződés alanyváltozás miatti módosításáról is tájékoztató hirdetményt kell közzétenni.Elhatárolási kérdésként merül fel, hogy miként viszonyul egymáshoz a Ptk.-ban szabályozott és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban az ajánlatkérő köteles volt ajánlattételre felhívni minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek ajánlata az előzményi hirdetményes eljárásban nem a Kbt. 73. § (1) bekezdésének b) vagy d) pontja alapján volt érvénytelen, és az ajánlat megfelelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...– mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...a225. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha a közbeszerzésitörvény másként rendelkezik. Az első két kivétel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásalkalmazását teszi lehetővé. Ennek értelmében hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miattkizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni, és ilyenkorhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának van helye. A Kbt. 166.§-a pedig akként rendelkezik, hogy a 162. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.