GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás folyamán terhelte az ajánlatkérőt, így az eljárás lezárulásáig, azaz az eredménytájékoztató hirdetmény közzétételéig lett volna lehetősége az intézkedéseket megtenni, mellyel a jogorvoslati fórum is egyetértett.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...sürgősség jogalapja az alábbi feltételek esetében alkalmazható:A Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság, jelenleg pedig a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Ma már kifejezetten határozati formában rögzíti a jogalap fennállását. A korábbiakban, függetlenül a formális határozat hiányától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jelentenek kivételt;– a Kbt. 122. §-a (5) bekezdésének módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...és a teljesítési szakaszravonatkoztatjuk, akkor a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatásikötelezettség és az erről történő hirdetmény közzététele, melyet a Kbt. előír,úgyszintén idetartozik – legyen szó a szerződés módosításáról vagyteljesítéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek,illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg– a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnekaz ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszáról a kérelem megérkezésétőlszámított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket."A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályaiközött az alábbi újdonságot találjuk, miután a Kbt. 132. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint az előző, (2)bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha– az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetményközzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárásmellőzésével megállapodást (2/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás megkezdése előtt 8 nappal a központibeszerző szervezetet – a saját hatáskörben tervezett közbeszerzés eljárásihirdetményének vagy ajánlattételi felhívásának megküldésével – írásbantájékoztatni köteles.Amennyiben a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.