Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény-ellenőrzési kötelezettséget a 44/2014. számú MvM rendelet 9. §-a írja elő, mely vonatkozik az összes eljárást megindító hirdetményre, eredményről szóló tájékoztatóra, szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményre az alábbiak szerint:-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Döntőbizottság hatásköre EKR-en kívül lefolytatott eljárás esetében

Kérdés: A Kbt. 145. § (8) bekezdése 2024. február 1-jével módosult, amivel kapcsolatban nem világos, hogy ezek szerint a DB-nek van hatásköre az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekkel kapcsolatban is?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás került lefolytatásra, úgy az EKR-azonosító gyakorlatilag olyan fontosságúvá vált, mint az eljárást megindító hirdetmény TED- vagy KÉ-száma, ami fontos előrelépés annak érdekében, hogy könnyebben kereshetőek legyenek az adatok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Részteljesítési határidő módosítása

Kérdés: Amennyiben a szerződésben a részteljesítési határidőket nem, csak a végső teljesítési határidőt kötbérezzük, de szeretnénk a köztes határidőket módosítani, közzé kell tenni tájékoztató hirdetményt a szerződésmódosításról, vagy nem szükséges, mert egyébként nincs kötbérkövetkezménye a köztes határidőknek?
Részlet a válaszából: […] ...közzétenni a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül. A szerződés módosítására vonatkozó tájékoztató hirdetmény közzétételétől kizárólag a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítási fordulat alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Árváltoztatási klauzula alkalmazása

Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés a) pontja szerinti módosulása esetén a Kbt. 141. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérőnek nem kell erről hirdetményt közzétenni. Ugyanakkor a Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szerződés teljesítésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terhel [pl. In-house szerződések a Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja szerint]. Az önkéntes előzetes átláthatósági hirdetménynek akkor van jelentősége, ha az ajánlatkérő nem biztos abban, hogy kivételként kezelheti-e az érintett szerződést. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...követően haladéktalanul;b) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetmény megjelenését – a 37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Uniós eljárásrend választása szabadon

Kérdés: Amennyiben valamely gazdasági szereplő hirdetményt ad fel a TED-en, a beszerzési eljárása becsült értékének minden esetben el kell érnie az adott tárgyra vonatkozó uniós értékhatárt, vagy az az értékhatár alatti becsült értékű eljárásra vonatkozó hirdetmény is közzétehető például abból a célból, hogy további uniós országok számára is elérhető legyen a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy alacsonyabb értékű beszerzését is uniós eljárásrendben kívánja lefolytatni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétenni, ennek nincs jogi akadálya. Ezt egyéb­iránt a Kbt. 21. § (1) bekezdése egyértelműen meg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kizáró ok igazolása nemzeti rezsimben

Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem írja elő a kizáró oki igazolást, hanem csak általánosan utal a Kbt. szabályaira, nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben, így függetlenül attól, hogy erre utal-e az ajánlatkérő hirdetményében, a Korm. rendelet főszabályainak alkalmazása kötelező. Valójában az ajánlatkérők szükségtelenül idézik a Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...ennél pontosabbak a kormányrendelet előírásai. Azonban a három évre visszamenőleg történő alkalmazást ez idáig nem kifogásolta a hirdetmény-ellenőrzés sem, ez az időintervallum elfogadhatónak tekinthető. Az előírás tartalma vonatkozásában ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Meghívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Ha nincs ajánlat, akkor kiket lehet meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba? Ha nincs meghívható gazdasági szereplő, akkor mi a megoldás a helyzetre, és mi a megoldás arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalás túlságosan drága, körülményes és szubjektív, a jelen helyzetben az ajánlatkérők nem akarnak erre ennyi pénzt költeni?
Részlet a válaszából: […] ...98. § (2) bekezdés b) pontjának lehetőségére utal, ami alkalmat biztosít arra, hogy eredménytelen közbeszerzési eljárás esetében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítson az ajánlatkérő. Ennek egyik feltétele az előírás szerint, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
1
2
3
25