GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás folyamán terhelte az ajánlatkérőt, így az eljárás lezárulásáig, azaz az eredménytájékoztató hirdetmény közzétételéig lett volna lehetősége az intézkedéseket megtenni, mellyel a jogorvoslati fórum is egyetértett.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...– mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...követően haladéktalanul; b) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetmény megjelenését – a 37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...összegét. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Az ajánlatkérő a 69...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszából: […] ...a szervezet önálló jogalanyisággal rendelkezik, és a Kbt. szerint önálló ajánlatkérőnek minősül.A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Tájékoztatás közzététele szerződésteljesítésről

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatást a CoRe szerződés-nyilvántartó rendszerben kellene közzétenni, ez azonban jelenleg technikailag nehezen megoldható. Megfelel ebben a helyzetben, ha az ajánlatkérő továbbra is a KBA-ban teszi közzé a tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...követően haladéktalanul;– a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni kell. A törvény 53. §-a összefoglalja az ajánlatkérő kötelezettségeit hirdetménnyel induló eljárás és hirdetmény nélkül induló eljárás esetében.Amennyiben az eljárás eljutott az értékelési szakaszig, és annak során kíván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...módosításáról, valaminta szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerinttájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőbenközzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokban az ajánlatkérő arészvétel jogát fenntarthatja a védett műhelyek számára. Erre a tényre az eljárástmegindító hirdetményben hivatkozni kell, azaz a hirdetménynek itt többlettartalmi eleme van az általános tartalomhoz képest, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
1
2