186 cikk rendezése:
1. cikk / 186 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
2. cikk / 186 Alkalmasság vizsgálata egyedi művészeti alkotás beszerzése esetében
Kérdés: Tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni egyedi művészeti alkotás (festmény) elkészítésére egy kiválasztott művésszel. Ennek előzménye, hogy egy neves szakemberekből álló szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit a benyújtott munkái alapján megfelelőnek ítélt a festmény elkészítésére. Van-e erre lehetőség a Kbt.-ben? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban a zsűri döntésére tekintettel?
3. cikk / 186 Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő
Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
4. cikk / 186 Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban
Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
5. cikk / 186 Közszolgáltató ajánlatkérő által alkalmazandó jogszabályok építési beruházás esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő közszolgáltató minőségben lefolytatott építési beruházásánál (tervezés és kivitelezés együtt), amennyiben ellentmondás van a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet és a 322/2015. kormányrendelet között, akkor az előbbi alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az speciális rendelkezéseket tartalmaz? Konkrét esetben, ha közszolgáltató minőségben kerül lebonyolításra a tervezés és kivitelezés tárgyú eljárás, és az eljárás becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt, abban az esetben figyelmen kívül hagyható a 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, tekintettel a 307/2015. kormányrendelet 7. § (3) bekezdésére?
6. cikk / 186 Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége
Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
7. cikk / 186 Új kapacitást biztosító bevonása előminősítési rendszerben
Kérdés: Előminősítési rendszer alkalmazása esetén lehet-e új kapacitást biztosítót bevonni?
8. cikk / 186 Eseti konzorciumok létrehozása előminősítési rendszerben
Kérdés: Előminősítési rendszer esetében van-e lehetőség arra, hogy a versenyeztetésben az ajánlattevők esetenként új konzorciumokba tömörüljenek?
9. cikk / 186 Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban
Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
10. cikk / 186 Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással
Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
