Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni: a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti határidő számításakor a jogsértésmegtörténtének kell tekinteni– a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindítóhirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében afelhívás megküldését;– az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti határidő számításakor a jogsértésmegtörténtének kell tekinteni– a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindítóhirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében afelhívás megküldését;– az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...esetében is egyszerű közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Anemzeti értékhatár felét nem éri el a 8 millió forint, ezért nem kellhirdetményt közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben, azaz a kérdezett 299. § (1)bekezdésének b) pontja releváns számunkra, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy a nemzeti értékhatár felétől a2/2006. IM rendeletben meghatározott egyszerű eljárás ajánlati felhívásának 14.számú hirdetménymintáját kötelező alkalmazni. Minkét esetben szükséges azonban a közbeszerzési törvény300. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...megkötése céljából. Az ajánlatkérő az előző mondatnakmegfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetménynélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az adott közbeszerzés(ek)megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabályozza a kétszakaszos és az egyszakaszosközbeszerzési eljárásokat. Ennek megfelelően két szakaszból áll a meghívásos ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetén is alkalmazni kell.A közzététel vonatkozásában a Kbt. úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé akkor, ha az egyszerű eljárás szerint lefolytatott közbeszerzései értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
2