Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...sürgősség jogalapja az alábbi feltételek esetében alkalmazható:A Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...feltöltött dokumentum csupán egy szoftver megoldása lenne, hiszen pontosan azért függetlenek az egyes részek egymástól, mert ugyan egy hirdetményben jelentek meg, mégis külön-külön szerződés köttetik az egyes részek nyerteseivel. Az egyes részek egységes kezelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR több napon keresztül fennálló – jogszabályban meghatározott – üzemzavara miatt a 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható.Amennyiben erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást folytatott az ajánlatkérő, a módosításokra az ajánlattételi határidőt megelőzően került sor, és a módosító hirdetmény egyúttal elhalasztotta az ajánlattételi határidőt. A potenciális ajánlattevőknek tehát elegendő idő állt rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jelentenek kivételt;– a Kbt. 122. §-a (5) bekezdésének módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...minősülni, akit/amelyet az ajánlatkérő nem hívott meg ajánlattételre.A Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése értelmében az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:– az árubeszerzés vagy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...amódosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről,beszerzési helyéről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni,amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő legkorábbana módosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint az előző, (2)bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha– az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetményközzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárásmellőzésével megállapodást (2/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet a válaszából: […] ...szerint fel kell tűnnie.Azonban ha bebizonyosodik, hogy a felhívásból kimaradt a támogatásra utalás,nem támadható már meg utólag a hirdetmény, s ebben a formában a kötelezőhiánypótlás elmaradása sem. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti határidő számításakor a jogsértésmegtörténtének kell tekinteni– a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindítóhirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében afelhívás megküldését;– az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
2