Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzés történik. A 8/A. §-a tehát kötelezően alkalmazandó,amennyiben építési beruházás a beszerzés tárgya, hirdetmény közzététele nélkülitárgyalásos közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Alkalmassági feltétel "felső határa"

Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
Részlet a válaszából: […] ...szükséges feltételekmértékéig lehet előírni.Amennyiben egyértelműen túlzó mértékű a felhívásban foglaltérték, úgy arra a hirdetmény-ellenőrzés általában reagálni szokott. A mértéketa becsült értékhez és a beszerzés tárgyához mérten kell előírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokban az ajánlatkérő arészvétel jogát fenntarthatja a védett műhelyek számára. Erre a tényre az eljárástmegindító hirdetményben hivatkozni kell, azaz a hirdetménynek itt többlettartalmi eleme van az általános tartalomhoz képest, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy az építési koncesszióvonatkozásában speciális szabály érvényesül, miszerint az ajánlatkérő azeljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő azt, hogy az ajánlattevőjelölje meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetén is alkalmazni kell.A közzététel vonatkozásában a Kbt. úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé akkor, ha az egyszerű eljárás szerint lefolytatott közbeszerzései értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...folyamata a Kbt. 299-300. §-ai szerint a következő:Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha az egyszerű közbeszerzési eljárás alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.