Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra;– a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszáról a kérelem megérkezésétőlszámított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket."A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályaiközött az alábbi újdonságot találjuk, miután a Kbt. 132. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...– Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése.A Kbt. 17/C. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő kötelesaz alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket – közbeszerzési eljárásonkéntcsoportosítva – ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nemrendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kbt.-változások október 1-jétől

Kérdés: Milyen főbb Kbt.-szabályok változnak 2009. október 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 17/C. §-a (1) bekezdésénekhelyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat,információkat, hirdetményeket – közbeszerzési eljárásonként csoportosítva – aKözbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...ismert egyszerű eljárástól mindez többek közöttabban különbözik, hogy nincs háromajánlatos megoldás, hanem szigorú feltételekmellett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására nyílik lehetőség,nemzeti eljárásrendben, mivel az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...vagyannak hiányában a Közbeszerzések Tanácsa honlapján kell közzétenni 5 munkanaponbelül – a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt, – az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szólótájékoztatót, – a szerződés megkötéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...módosításáról, valaminta szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerinttájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőbenközzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...módosításáról, valamint aszerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerinttájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőbenközzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.