8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
2. cikk / 8 Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára
Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
3. cikk / 8 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
4. cikk / 8 Eljárás nagyarányú mennyiségi eltérés esetén
Kérdés: Mit lehet tenni, ha a kiírásban szereplő mennyiséghez képest másfélszeresével többet kér az ajánlatkérő, de a szerződés nem tartalmazza, hogy a díjban/árban benne van például 15 százalékos mértékű eltérés? Ha lehetőség van a Kbt. szerint a szerződés módosítására, akkor csak a mennyiséggel kapcsolatos költséggel vagy az arányos nyereségtartalommal is növelhető a vállalkozói díj?
5. cikk / 8 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
6. cikk / 8 Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
7. cikk / 8 Tervezési feladatok összeszámítása
Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
8. cikk / 8 Tárgyalásos eljárás feltételei
Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
