Jogorvoslat kiterjesztése

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
Részlet a válaszából: […] Gyakorlatban előforduló eset, hogy a bírálati szakaszban derül ki, az ajánlatkérő egyes előírásait az ajánlattevők némelyike vagy akár mindegyikük tévesen értelmezte. A jogorvoslati határidők azonban szigorúan szabályozottak. A jogorvoslati eljárás megindítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Referencia pontosítása az eljárásban

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések hatására módosítani szeretnénk a referencia megfogalmazásán, hogy biztosan egyértelmű legyen a jelentkezőknek. Elegendő, ha erről a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk, akik egyébként lefedik az általunk ismert piacot?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kiadott közbeszerzési dokumentumok módosításának szabályairól a Kbt. 55. §-a rendelkezik az alábbiak szerint:"Kbt. 55. § (1) Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja módosítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben kétféle szerződésmódosítási jogalap merül fel. A korábbiakban, melyre a kérdező is utal, az ajánlatkérő vélhetően módosítást nem tervezett, árkövetést nem tett lehetővé, miközben az építőanyagárak nagymértékben megváltoztak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő észleli, hogy a közzétett összegezés tartalma nem megfelelő, úgy a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében módosíthatja azt. A módosítás korlátait a jogszabály rögzíti, mely utal a "szükség esetében az érvénytelenségről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] A szakemberek közötti átfedés az eljárás szakaszában véleményünk szerint versenykorlátozó, amennyiben megjelenik mint korlátozó feltétel az eljárást megindító felhívásban. Valóban több esetben is foglalkozott a kérdéssel a jogorvoslati fórum. Ennek azonban az volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Egységes közzététel

Kérdés: Jogszerű-e a többszöri módosítás egységes közzététele?
Részlet a válaszából: […] Mivel az egyes módosítások önálló eljárási cselekmények, hiszen azok felmerülésekor még az ajánlatkérő nem tudhatja, hogy következő módosítás is történik, így mindenképpen közzétételt igényelnek. Más esetben az ajánlatkérő bevárja a következő ötletét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése

Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy az eljárást megindító hirdetmény nem teszi lehetővé több árszempont megjelenítését, így valójában úgy kell eljárnia az ajánlatkérőnek, mintha több nem áralapú szempontot is meg kívánna határozni. A hazai gyakorlat is azt támasztja alá, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Igazolások helyett saját nyilatkozat elfogadása nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet nemzeti rezsimben a közbeszerzési törvény 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
2
3
12