Indexálás és szerződésmódosítás kapcsolata

Kérdés: "Belefér-e" a szerződésmódosítási szabályokba, ha úgy építek be indexálást, hogy azt minden esetben közzé is teszem? Lehet-e indexálni de minimis szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] Az indexálás és a de minimis szerződésmódosítás két különböző szerződésmódosítási jogalap.A de minimis módosítás korlátozza a módosítás mértékét, de esetileg, a felek egyetértésével történő aktív szerződésmódosítással jár.A Kbt. 141. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől valóban változik a Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése.Induljunk ki abból, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van saját eljárásrendet kialakítani, vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második Rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdésére vonatkozik, mely esetben valóban a nemzeti rezsim szabályait kell alkalmazni. Ennek további feltétele, hogy az ajánlatkérő egyébként ne tartozzon a Kbt. hatálya alá.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a Kbt. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmassági követelmény előírása "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: Nemzeti, négy ajánlattevős eljárásban az ajánlatkérő nem köteles alkalmasságot előírni. Ha nem írunk elő, akkor nem is kell indokolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vonatkozó 115. §-a értelmében alacsony értékű beszerzés során lényegesen rugalmasabb szabályok érvényesülnek. A 115. § szerint nem szükséges hirdetmény közzététele, további alkalmassági követelmény előírása sem.A nemzeti rezsim alacsony értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Új, négyajánlatos eljárás alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén

Kérdés: Lehet-e alkalmazni az új négyajánlatos eljárást uniós forrás esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. §-ában foglalt lehetőségre utal, mely áru és szolgáltatás esetében 18 millió, építési beruházás esetében 100 millió forintot el nem érő értékű beszerzések esetében lehetővé teszi hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
2
3
…
5