Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] A Bizottság (2020/C 108 I/01) közleménye, Az Európai Bizottság iránymutatása a közbeszerzési keretnek a COVID-19-válság okozta szükséghelyzetben történő alkalmazásáról – mely a www.kozbeszerzes.hu-n is elérhető – célja az volt, hogy a Bizottság általános értelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […]  A kis- és középvállalati státusz felértékelődött, mivelnemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatása során áru és szolgáltatás beszerzése esetében 25 millió, építési beruházásesetében 150 millió forint alatt csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2