Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű – az abban foglalt adatok nem minősülnek közhitelesnek –, valamint az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljes körű ismerete szükséges a vonatkozó kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges.A Kbt. jelenlegi szövegezése szerint ugyanakkor a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő,– a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. szerinti hitel és pénzkölcsön igénybevételére;– a 114...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Fordítás csatolásának elmulasztása

Kérdés: Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy azajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal.Ma még kérhető hiteles fordítás, mely több esetben okozkésést az ajánlattevőknél, azonban 2012. január 1-jétől a szabályozás a 2011.évi CVIII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Teljesítési nyilatkozattétellel érintett alvállalkozók

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?
Részlet a válaszából: […] ...és az akkor illeti megaz ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az ötödik, illetőleg hatodik bekezdésszerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja,hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a fentimásodik pont szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kizáró okok utólagos igazolása

Kérdés: Jól értelmezem, hogy megszűnt a kizáró okok utólagos, nyertesség esetén 8 napon belüli igazolása? Vagyis ha úgy kérik, hiteles cégkivonat, közjegyzős nyilatkozatok, ajánlatkérő helye szerinti adóigazolás és minden egyéb pénzes iratokat megint az ajánlattétel alkalmával kell benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Igen, újra az ajánlatban kell benyújtani a cégkivonatot,nyilatkozatot, és – ha nem szerepel az ajánlattevő a köztartozásmentesadatbázisban – az APEH-VPOP nyilatkozatot is, az alábbi, 2010. szeptember15-étől hatályba lépett módosítás értelmében.A törvény 63. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Számlázási szabályok alvállalkozó igénybevétele esetén

Kérdés: Ha alvállalkozóval teljesítek, hogyan alakul a számlázás az új szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő mindaddig őrzi, és nem fizeti ki számára, amígaz ajánlattevő a fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, illetve hiteltérdemlő dokumentummal nem igazolja, hogy az alvállalkozó nem jogosult abejelentett összegre.Az európai uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság,kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;– a törvény 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében azépítési beruházásra, az árubeszerzésre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Igazolások alakisága a törvénymódosítást követően

Kérdés: Egy kiírásban a következőt olvastuk: "Amennyiben az ajánlattevő, a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az erőforrást nyújtó szervezet kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatát egyszerű nyilatkozatként csatolja, úgy nyertessége esetén az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül kell benyújtania közjegyző által hitelesített nyilatkozatát." A Kbt. értelmében elfogadható az előzőek szerinti nyilatkozat egyszerű – azaz nem közjegyző által hitelesített – formában?
Részlet a válaszából: […] ...az adott országban nem ismert, akkor pedig az illetékesbíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyzőáltal hitelesített nyilatkozatát kell csatolni.Hazánkban a közjegyző által hitelesített nyilatkozati formaalkalmazandó mindazon kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...fél nem tesz határidőben eleget a szerződés szerinti fizetésikötelezettségének, akkor fizetési késedelembe esik. A késedelem idejére a"hitelező" ajánlattevőnek késedelmi kamat jár. Ennek mértékét a szerződésbenszokás rendezni. Ez mindenképpen jár az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
1
2
3
4