Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos – nem közhiteles – adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű – az abban foglalt adatok nem minősülnek közhitelesnek -, valamint az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljes körű ismerete szükséges a vonatkozó kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság,kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;– a törvény 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében azépítési beruházásra, az árubeszerzésre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...nembiztosítható. Az ajánlatkérő ugyanakkor nem kérheti azon tények, adatokigazolását, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikusnyilvántartásból ingyenesen jogosult. Az útmutató a későbbiekben részletezitovább a kérdést, arra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az egységes szerkezetű okirattaligazolható. A változásbejegyzés iránti kérelem másolatát és a fenti iratokegyszerű vagy hiteles másolatát pedig – tekintettel arra, hogy a cégeljáráselektronikus, tehát az elektronikus kérelem kinyomtatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Nyilatkozattartalom "harmadik személy" esetén

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság,kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;– a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építésiberuházásra, az árubeszerzésre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az IgazságügyiMinisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata által kibocsátotteredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatot a kérelem benyújtásátmegelőző üzleti év mérlegéről, feltéve, hogy a kérelmezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát.Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatokmegfelelőségét is ellenőrizni lehet, végül– az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...előírtengedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nemrendelkezik – az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetőleg aszervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;– a 61. § (2) bekezdése esetében – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.