4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kapacitások ajánlatkérő általi "leoszthatósága"
Kérdés: Közbeszerzési szempontból helytálló-e, hogy az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha a szerződéskötés feltételeként minden egyes munkarészre részletes erőforrástervet kér be, továbbá igazoltatja a szakemberek rendelkezésre állását, majd ezek alapján dönt úgy, hogy egyes munkákra/ajánlati részekre az erőforrás igazolásának hiányában a második legjobb ajánlati árat tevő ajánlatadóval köt szerződést?
2. cikk / 4 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
3. cikk / 4 Egyszerű eljárás
Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
4. cikk / 4 Megrendelő tájékoztatási kötelezettsége jogszabályról
Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?
